woodfeszt hangulatvideó, ilyen volt...

Wood Fesztivál 2010 / Wood Festival 2010 from mome line on Vimeo.

design meetup 10!!!

hát akkor itt a végleges plakát javítva a dátum na és a program!

Második évébe lép a Budapest Design Meetup!
Erre az alkalomra különleges programmal és ünnepi helyszínnel készülünk.
A Design Week Special Meetupon a tavalyi év öt legfigyelemreméltóbb magyar tervezője mutatja meg azokat a projekteket, amelyekre még 2020-ban is emlékezni fogunk.
Az este rövid ízelítővel indul, ahol DEMO Gyerektábor fellépői bizonyítják be, hogy a kreatív tervezéshez sohasem lehetünk túl fiatalok.
Ráadásként pedig a Finnagora által meghívott finn tervezők zárják az estét.

ELŐADÓK:

a DEMO tábor ifjú résztvevői - http://demotabor.com/...

HU
Cosovan Attila és Domokos Gábor - http://www.gomboc.eu...
Mojzes Dóra - http://doramojzes.com...
Losonczi Áron - http://litracon.hu/...
Balla Vivienne - http://www.vivienneba...
B. Nagy Ervin, Kovács Márton, Nagy Marci - http://patrickandtheo...

FIN
Nina Koivisto (Soften Oy) - http://www.soften.fi...
Helinä Lehtonen (Turku Design Ilmiö) - http://www.turku2011....


Az előadások témája

a DEMO tábor ifjú résztvevői
DEMO, Design és Egészség Modell - A 2007-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóiból alakult DEMO csapat célja a vizuális és tárgykultúra megismertetése és népszerűsítése az általános iskolás kortól az egyetemi oktatásig bezárólag az Egyetem értékrendjének és vállalt küldetésének megfelelően. Továbbá, az egészséges életmód megismertetése, preventív célú alkalmazása gyermekprogramokon keresztül, az alapító GYEP Alapítvány hagyományaihoz híven. A nyári táborok alkalmával készült alkotások közül, a fotó és divat workshop-on készült terveket és munkákat, a demo-s gyerekek fogják prezentálni, valamint egy rövid videó spot-tal bemutatják a teljes tábori programot.

Cosovan Attila és Domokos Gábor
A Gömböc az első ismert homogén, konvex test melynek csak kettő (egy stabil, egy instabil) egyensúlyi helyzete van. A Gömböc létezését a XX. század egyik legnagyobb matematukusa, V.I. Arnold sejtette meg
1995-ben. A Gömböc azonban nem csupán egy híres matematikai sejtés tárgyiasult bizonyítása, hanem önmagában élő forma, jelkép. Erről a kettősségről szól előadásunk, bemutatjuk a Gömböc eredetét és néhány érdekes vonatkozását.

Mojzes Dóra
Dóri a 2011-es tavasz/nyári kollekcióról beszél, melynek inspirációja a római légiós volt, amit a 21. századba emelt. A kollekció különlegessége, hogy Dóri először dolgozott színes/mintás anyagokkal, és először készültek saját doramojzes névvel elátott cipők is a kollekcióhoz. Emellett mesél még a mostanában történt külföldi élményeiről, pl. hogy volt bemutatója Austinban, vagy éppen most debütál a nyári kollekció New Yorkban, a Fashion Week alatt egy showroom-ban......vagy hogy Tyra Banksen volt egy ruhája, és erről már a fotó is megvan...

Losonczi Áron
Litracon pXL® - új termék a Litracon® - Fényáteresztő beton feltalálójától
A Litracon pXL® „pixelbeton”-ban a Litracon®-nal ellentétben nem optikai szálak, hanem egy speciális műanyag csapokból álló idom vezeti át a fényt. A felületen szabályosan megjelenő fénypontokra, pixelekre utal a termék „pXL” elnevezése. Az „XL” pedig a nagy elemméretet hangsúlyozza, ugyanis a Litracon pXL® betonpanelek akár emeletmagasságúak is lehetnek, mely jelentősen megkönnyíti a beépítést. A pixelbeton összetevői mellett előállítása is lényegesen egyszerűbb és olcsóbb az optikai szálas Litracon®-hoz képest és teljes egészében iparosítható.
Az új termék igen széleskörűen alkalmazható az építészet és design számos területén, elképzelhető akár megvilágított homlokzatburkolatként, árnyékolófalként, belső válaszfalként, esetleg belsőépítészeti dekorációs elemként.

Balla Vivienne
Vivi előadásának témája az új generáció, az új szépségideál. Diplomamunkája során olyan fiatalokból álló csoportokkal dolgozott, akik külsejüket a társadalmi elvárások szerint igyekeznek tökéletesre alakítani, ezzel szinte szoborszerűvé, nemtelen bábuvá alakítva magukat. Az előadás során az alábbi pontokra tér ki: a munkafolyamat felépítése, a téma aktualitása, előképek, művészet és divat kérdése a fotográfiában.

B. Nagy Ervin, Kovács Márton, Nagy Marci
A Patrick & Theo egy 6-9 éves srácoknak szóló rajzfilmsorozat, aminek jelenleg a fiúk az előkészítésén dolgoznak. A sorozat a vad jövőben játszódik, évezredekkel az emberi civilizáció bukása, és a nagy robotháborúk után, ahol a természet visszahódította bolygónkat, és az égig érő városok helyén még magasabbra nyúló erdők állnak. A kietlen tájat hamarosan mutánsok, szörnyek, és egyéb különös lények lepték el, akiket csak legendákból, mesékből ismerhetünk. Ebben a különös és kaotikus világban, ahol a szupertechnológia, és a természeti erők kéz a kézben járnak, egy fiú és kutyája úgy döntenek, felveszik a kesztyűt, és rendet tesznek, mint az utolsó, önjelölt szuperzsaruk. A sorozatterv diplomamunkaként indult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, de azóta kinőtte magát ebből a szerepből, hiszen alkotói most tértek vissza vele a Cartoon Forum, nemzetköszi animációs vásárról.


FIN
Nina Koivisto (Soften Oy)
Soften is a leading company in Finland specialized in acoustic products for homes and public spaces. The presentation contains information about acoustics and presents numerous innovative and effective solutions to soften the world of sounds.

Helinä Lehtonen (Turku Design Ilmiö)
Turku Design Phenomena is a cooperation project of the designers based in Turku, Finland. The project is not a single event but it promotes design widely and in various contexts. Small, growing businesses can therefore benefit from the power of the entire community.

woodfest a design héten, már csak párat kell aludni!

Julien Beller RUE DU HANUL caravanserail

Tehát akkor, Julien Bellerrel a Wonderland workshopon találkoztunk, ő volt a francia résztvevő és az exyzt csoport tagja. Az exyzt olyan projekteket szervez, készít, melyek ideiglenes installációk, jellemzően építési álványrendszerből összeállítva. Az elkészült installációk eseményekre, alkalmakra készülnek, nem hosszútávon ott maradó építmények. Mind közül talán a velencei biennálén a francia pavilonban történt megjelenésük a legismertebb. Saját elmondása szerint, akkor volt a legnépszerűbb is a csapat, több mint 40 fő dolgozott akkoriban ezeken a projekteken, de lassan kifogyott alóluk a lelkesedés. Ma az exyzt csak akkor üzemel ha projekt van, különben gyakorlatilag nem létezik... Akit érdekel, az a honlapon mindent megtalál, Londontól Barcelonáig. A legutóbbi munka már igen-igen közel áll a mi Woodfesztünkhöz is, ami az anyaghasználatot és a formavilágot illeti... De most nem is ezért érdekes Julien, hanem a workshopon tartott előadása miatt. Elmondta, hogy ő az, aki a csapaton belül elsősorban a szociális témák iránt érez vonzódást, és egy olyan projektet mutatott be, amely keretében egy külvárosi karavánvároshoz készítettek klotyókat!

Helyszín tehát a Rue Du Hanul, azaz egy olyan foglalt utca, ahol utánfutókból és egyéb talált szemetekből hozták össze az utcát, hát nem semmi. Gondolom nem kell részletezni a higiéniás körülményeket, szóval az ötlet, hogy egy rendes budit kéne ide tenni először, abszolút adekvált volt, és a munka el is kezdődött, majd elég gyorsan be is fejeződött. De azt már maguk az alkotók sem tudták, hogy az ideiglenesnek tervezett budi, mennyire ideiglenes is valójában. A közelmúlt híreiben mindenki értesülhetett a franciaországi román cigány családok kitoloncolásáról, aminek során a Rue Du Hanul is eléggé csúnyán végezte. Azaz új klotyó ide vagy oda, az egészet ledózerolták a picsába.
Rövid kis történet sok tanulsággal és egy szép klotyóval.

 Hát akkor ez a Rue Du Hanul...

 Ez pedig a szép új klozet...

Ez pedig a lerombolás utáni állapot...
Megint adva van a lehetőség a szavazásra, kinek melyik tetszik, az előtte vagy az utána. Szavazzatok!

johanna muszbek on columbia university 2.

első félév első feladat. leírás miegymás a képeken...folytatása következik!

slow architecture

Már-már elfelejtettem milyen fontos is nekem ez a kategória, de szerencsémre mások nem. Karin, az egyik hős elszármazottunk küldött egy linket egy kiállításról: http://www.slowarchitecture.ie/
Van is egy szuper leírás itt a slow architecture-ről, íme:


About Slow


What is slow architecture?

Is it relevant?

Does it produce a better-built environment?

How might it be achieved?



‘Slow’ has been described as a process that optimises the advantages of technology and the pleasures of reflection.

The ’slow’ movement, which arguably originated with Italian cuisinse’s response to the fast food industry, has evolved to encompass a broad spectrum of society.

Architecture offers the potential to reap some of the most potent benefit of ’slow’ but, in our recent building climate, has largely been ignored as buildings are pushed by time and financial deadlines – we have been largely anaesthetised by the speed of construction.

Much of our recent architecture has tried to take the visual foreground at the expense of other senses and architecture has increasingly become a visual commercial commodity.

As a response to this, slow architecture (encompassing broad aspects of territorial definition) has, we believe, much to give in terms of enriching our response to the built environment.

To tease out what this means, selected architects and designers will be asked to respond to this notion of slow architecture and examine whether and how this might be achievable in a modern building climate.



Slow – architecture and place
an Irish perspective

In our recent building climate, the making of buildings has been influenced by time, speculation and financial deadlines – our appreciation of architecture and perhaps too our sense of place has been largely anaesthetised by this speed of construction. The notion of a Slow Architecture as a design approach for our built environment needs to be understood in relationship to our present context.

This critical context is made manifold in differing ways: physically it is a context of redundancy – of over-development, of supply unrelated to demand which has generated a legacy of a developer landscape – of ghost housing estates and empty office blocks, monuments to speculation and to wasted resources.

It is also a context of a lack of care in our built environment – a lack of care in how we make things and in their durability. A context characterised by a consumer-driven society, of disposability and in-built obsolescence.

Furthermore it is a context of our sterile surroundings, lacking in a broader sensoriality, our senses stimulated only by a brash commercial aesthetic– an aesthetic that seeks immediate impact rather than the growth of slow appreciation.

Finally but by no means least, it is a context of needless ecological destruction, eating into our natural capital with no idea of replenishment. An economy based on a cheap but unsustainable supply of crude oil which moves goods and services around the world with little awareness of the consequences.

In answer to this context, the notion of Slow Architecture is born out of the Slow Food movement, which too gave birth in Italy to Cittá-slow. The common ground of all these movements is the connection of ethical, social and environmental issues with a deep concern for quality.

The broad objective of Slow Architecture lies in working towards an enrichment of our built environment, creating a sustainable sensoriality which en-slows our senses, bringing us more deeply into the here-and-now, more deeply into the enjoyment of the present.

Slow Architecture should generate a sense of well-being – and this, it could be argued, comes from the value of doing things right – working within the opportunities afforded by an economy based on a sustainable use of both local physical and social resources.

Making space for craftsmanship in all its differing forms is integral to this – craft skills, which develop from and feed back into local traditions and resources. Craftsmanship endeavours to employ materials that age gracefully and detailing that leads to enrichment of the built fabric over time rather than to decay. It generates a sense of care for our built environment – in the same manner as we take care of ourselves and our loved ones through ritual and repetition over time.
The imperative of an engagement with ecology requires that we keep the sustainable use of our physical and social resources at the forefront of both the design process and the process of making. Part of this is an engagement with the site, an understanding based on time in terms of daily and seasonal rhythms and with place in terms of the patterns of habitation.

Slow Architecture engages with the process of inhabitation, a design process that allows for flexibility, the quirks of human nature, tailored to human need and our ecology. Through this, an enjoyment of the process of change that inhabitation necessitates, accepting impermanence, not static but rather imbued with a sense of fluidity.

Understanding human habitation means entering into a dialogue with the user, with the neighbour, with the client and coming to terms with the complexity of social networks whilst learning how to listen. Ultimately Slow Architecture feeds back into the wealth of a multi-local society – a distributed economy of local creativity and adaptation in a global network of connections and ideas.

szerintem ez fasza!

http://www.slow-architecture.com 

El-Away

El...

"A közösség szempontjából az tekinthető elszármazónak, aki számára adott volt a választás: menjen, vagy maradjon. Elszármazó lehet az is, aki itt született, és e kötődését másikra cserélte, másik teret választott magának, de lehet az is, aki születési helyétől függetlenül döntött így. Elszármazónak tekintem ekképp a projektben azt is, aki megkísérelte Pécsett pályáját Pécshez kötni, de ezt feladni kényszerült, és végül máshol vetette meg a lábát – tehetsége, képességei hasznosulhattak volna itt is, de nem így lett."

Ezt írja Patartics Zorán az El Away projekt oldalon röviden az elszármazott szócikk értelmezéseként.

Szívszorító ez a dilemma, pláne annak, akihez annyira közel áll, mint hozzám. Vajon lehet-e ebben okosnak lenni, vagy ez minden esetben egy személyes döntés? Én jelenleg a kalandvágyból itthonmaradás partján állok, de nem mondom, hogy nem lehetne meggyőzni.
Azon gondolkodtam, vajon ki és mi marad ha mindenki lepattan... Ez bizony komoly kérdés és eléggé szarul is hangzik! Annyi bizonyos, hogy körülöttünk mindenki eltűnt és ma cseppent az utolsó csepp a pohárba. Szóval ha valakit érdekel lapozzon ide: www.elprojekt.hu

Nem lesztek vidámak..

johanna muszbek on columbia university

Velem együtt talán sokan kíváncsiak vagyunk voltunk, hogy mivel is foglalkozott Johanna az elmúlt másfél évben...
Nem keveset könyörögtem, hogy írjon a blogra, amit többször meg is ígért, de még ennél is többet könyörögtem, hogy elküldje a portfólióját. Hát a két portfólióból az egyiket sikerült beszereznem, amit ha tetszik, darabokban közzéteszek. Itt látható, hogy mit kell és mit lehet a világ egyik legmenőbb egyetemén csinálni egy év alatt...
Szóval íme az első csomag, lehet kóstolgatni!

The Other City - a workshop

Hát akkor a részletek azoknak, akiket érdekelnek a részletek.

A workshop

A Wonderland The Other City workshopot valamikor a nyár közepén kezdtük el szervezni. A témát nem mi, hanem a Wonderland határozta meg, hogy ezt milyen tartalommal töltjük fel, már a mi feladatunk volt. A végeredmény egy, a nyolcadik kerület leszakadt területeire koncentráló téma lett, amire prímán passzolt mind az Other City, mind a Wonderland tematikája.. Így elkezdtük a szervezést, aminek szept. 7-én lett vége, azaz a program első napján. Nagy köszi a Rév8-nak és a Kesztyűgyárnak, akik segítették a munkánkat és a workshop bázisát is biztosították! A program alig öt napos volt, első este megérkezés-ismerkedés, másnap reggel már munka a Kesztyűgyárban. A napot rövid előadásokkal kezdtük, Horváth Dávid bemutatta nekünk a Magdolna és az Orczy negyedet, és rengeteg olyan infót adott, ami nagyon komoly meglepetést okozott. Ezután következett Julien Beller előadása, aki a párizsi cigánykaravánokkal végzett munkáit mutatta be nem kis meglepetésemre, de ezt majd egy külön írásban részletezem. Az idő eltelt, délutén pedig elkezdtük körbejárni a terepet.
Harmadnapra személyes ismerkedés és kapcsolatteremtés volt tervezve. A napot a Kesztűgyárban kezdtük, ahol a civilek álláskereső fórumot szerveztek, így házhoz jött a kerület, ezzel nem is volt semmi gond. Délután terepre mentünk, ahol viszont már több komolyabb atrocitás is ért minket. már csak az utcán fotózásért többen belénk kötöttek, de aki nem akart verekedni, az sem bírta ki beszólás nélkül. A legmelegebb helyzet a Dankó utcai kricsmiben volt, ahol egy kivénhedt kurva és a pultos fenyegetett minket. A franciák hidegvérrel kezelték a helyzetet, így valahogy elfogadtak minket. A beszélgetésnek, ami egy hentesboltnak kinéző italkimérőben zajlott, az vetett véget, amikor a pultoscsaj a pult alól előkerült bilincsek kapcsán azt találta mondani kollégájának, hogy nekiadja a 8 éves fiának, nem árt ha szokja, milyen az, ha a kezén van a cucc. Az ezt követő anyázás 20-30 percig tartott, aztán léptünk. Kajálásnál, amit szintén egy helyi kocsmában ejtettünk, találkoztunk egy pécsi filológia professzorral. Hát nem nagyon lehetett megmondani róla, hogy mi az eredeti szakmája, mondjuk úgy elég szarul nézett ki, de végigvezetett minket a környéken és eléggé képben volt!
Ezután két nap munka következett, majd a szombati prezentáció.

 A projekt

A munka során alapvetően három irány körvonalazódott.

Az első egy - mondjuk - public art projekt, melynek a figyelemfelkeltés lett az elsődleges célja. Az ask projekt olyan kérdéseket tesz fel, melyek a megszokott szituációkat fordítják a visszájára, igy teremtenek az elképzelés szerint feszültséget és elgondolkodtatnak ugye...

A második észrevétel a feltünően nagy számú foghíjakra koncentrált és az volt az elképzelés, hogy ezekkel kezdjünk feltétlen valamit.
A harmadik észrevétel a zenére vonatkozott, ami mellett tényleg nem lehetett elmenni. Az utcán dekkoló autókből ugyanis üvöltött a zene, a lakások ablakaiból is kihallatszott, de a házak előtt beszélgető gyerekek és kamaszok is többnyire énekeltek, vagy beatboxoltak.. Szóval a zene jelenléte is megfogta a társaságot..

A felvetésekre ittunk és aludtunk egyet, ami után kialakult a végleges koncepció, ami egyesítette ezt a három elképzelést. A terv egy hosszútávú, kb egy-másfél év intervallumra szóló javaslat, mely az üres telkekre javasol szabadon használható fedett és félig-meddig zárt színpadokat. Az elképzelés szerint ezek a színpadok alkalmasak arra, hogy az üres telkek hasznosításra kerüljenek és hogy a közösség valamilyen módon elkezdhesse struktúrálni az életét.

Az egyik legnagyobb gondnak ugyanis azt találtuk, amit Bálint Móni Zöfi előadásából hallottunk, hogy az emberek ideje, napjai, hetei. évei nem struktúráltak, ami röviden azt jelenti, hogy ha az embernek nincs munkaideje, akkor gyakorlatilag szabadideje sincs, igy teljessen elmosódik az idő, és megszűnnek a viszonyítási pontok. Ezen kívül azt gondoltuk, hogy a zene tökéletes kapcsolatteremtő eszköz is lehet, ami egy újabb elem, egy köztéri utcabútor beiktatásával valós kapcsolatteremtésre is alkalmas lehet. A terv, hogy olyan köztéri bútorokat helyezünk ki a város frekventált, menő köztereire, melyek a színpadokon élőben játszott zenét a város többi pontjára egyenes adásban közvetíti, a bútorok ezen kívül összeköttetésben lesznek egymással, igy ha egy idő után kedved támad kimenni a terepre, mondjuk a Gödör elől felhívhatod a többi padot, hogy ott mi a helyzet, és vannak-e mások is, akik szintén csatlakoznának. Így kialakul egy olyan kapcsolat, mely nem direkt és ami szabadon választható és nem közelező. Szabadon választható, hogy zenélsz-e de az is, hogy hallgatod-e vagy esetleg ki is mész az élő helyszínre... A zene így tényleg összekötővé válik.

A tervek szerint a 8. kerület és a Rév 8-al való együttműködés során tavaszra elkészülnek a tervek és az ask projekt, mint reklámkampány plakát és banner sorozatai, nyár elejére pedig megépítjük az első szocioszínpadot és megindítjuk az első köztéri bútor sugárzást is...
Hát kábé ez... Kérdezzetek!

Szombat esti nyomasztó

Azoknak, akik egyszerre nézték a Megasztárt és az X-faktort, és most unatkoznak a TÉVÉ előtt, itt van valami más. Egészen véletlenül találtam rá ezekre a képekre, amiket Szohr Gábor még bécsi kinntartózkodása alatt készíthetett a híres-hírhedt lőportornyoktól.

A jó hír az, hogy ezeket a képeket hamarosan viszontláthatjuk a Lumen kávézó és galériában, Bécsi szelet címmel megrendezésre kerülő Szohr Gábor fotókiállításon... Már alig várom, hogy posztolhassak az emlékkönyvbe! "Nagyon szépek a fényképek, Gabi, gratulálok a kiállításhoz"

Litracon pXL, londoni 100% design!

100% Design London is about the best of contemporary interior design. 100% Design London features world-class interiors show 100% Design, architectural and interior materials exhibition 100% Materials and emerging talent showcase 100% Futures.
Whether your area of interest is residential interiors or you're looking for new ideas for contract, public and office spaces, 100% Design London will deliver inspiration and products to match your needs.

Hát ez a 100% design a honlapjuk szerint. Ami miatt aktuális - többek között - az, hogy a Litracon itt mutatja be legújabb fejlesztését, az óriási méretekkel rendelkező pXL becenevű átlátszó betontáblát. Az új panel egyébként már itthon is több helyen látható, például Szegeden, vagy a Millenáris park egyik új irodaépületében. Az új panel könnyebb, vékonyabb, nagyobb és olcsóbb is lett mint a Litracon classic, így komoly érdeklődésre lehet számítani. Ezt bizonyítja az is, hogy az új anyag a szervezők kifejezett kérésére kerül ki a 100%-ra! Itt van néhány kép az új panelről.

Persze ezen kívül is érdekes lehet a hamarosan induló kiállítás. És még valami, a Design héten megrendezésre kerülő jubileumi design meetup-on is előad inventor Áron Losonczi, szóval aki a részletekre kíváncsi, az október 6.-án a Nemzeti Múzeumban többet is megtudhat!

PREMOME

Hát akkor, akit érdekel, annak első kézből, még meg sem száradt a festék a plakáton!

Indul a PreMOME előkészítő, mindenkinek, aki felvételizni szeretne és azoknak is, akik nem annyira felvételizni, inkább okulni szeretnének. Új rendszerben 4 tanfolyam közül válogathat, akit érdekel a felvételi előkészülés. Ha van ismerős, aki jelentkezne, annak továbbítsátok a jó hírt: idén is lesz előkészítő a MOMÉn! Nem is akármilyen...

Infó a www.momeline.hu oldalon

Varga Ani

Végre láthatóak Anikó munkái! Most már tudom, mind dolgozott ennyi ideig.

Ami a képeket illeti, mindenki nézze meg, fantasztikusak, kicsit sajnálom is, hogy Anikó is elpályázik innen, de ennek is talán így kell lennie... Itt a Galagonya című mesének az illusztrációi szerepelnek, amit András barátunk írt, és ami sokáig ovasható is volt a blogomon. Bevallom, hogy én ezeket a képeket már elkunyeráltam korábban, de addig, míg nem lettek hivatalosan is publikusak, nem mertem őket közzétenni. Aztán meg amikor András kitalálta, hogy a meséhez az Anit kéri meg illusztrátornak, eléggé szkeptikus voltam, hogy sikerül-e valami hozzá illőt készíteni, azt hittem, Ani stílusa nem passzol a meséhez. Hát ezúton is megkövetem magam, aligha tudnék elképzelni illőbbet ennél.

Tehát, aki teheti, klikkeljen és ámuljon: http://anikovarga.blogspot.com/

Ja, feltettem a mesét ismét aloldalba olvassátok el, sírni fogtok!

placc

Idén is lesz Placc fesztivál, hamarosan! 24-én indul, és természetesen most is részt veszünk!

Idén, a művésznő távollétében nem kevésbé kvalitásos kollégák szervezik a projekteket. Kati és Gabi mindent megtesznek, hogy felvegyék a tempót a közterek királynőjével. Izgatottan várjuk, mi lesz a végeredmény...

http://www.placcc.hu/

border line II.

miután elmentek a borderline-os srácok azt hiszem mégjobban tetszik.

ujjabb értelmezésem amiröl eddig nem beszéltünk, a borderline mint egyfajta személyiségzavar...és ha ezt az építészetre is megpróbáljuk vonatkoztatni hát akkor egy ujabb érdekes relációt kapunk

ime itt a vikipédia leírása a borderline-ról azaz az korunk építészetének szeméyliségzavaráról:

bár a srácok hangsúlyozták hogy a borderline kifejezést szigorúan a vonal mint a rajz és építészet közötti határvonalra értették azért ezzel a címmel is eléggé beletrafáltak!

szóval a leírás:

A Borderline személyiségzavar Borderline personality disorder kifejezést a pszichoanalitikus Adolf Stern használta először 1938-ban.

Mai értelmében való használata az 1970-es években az USA-ban a pszichoanalitikus szakirodalomban fogalmazódott meg. 1980-ban a korábbi évtizedekben felhalmozódott nagy mennyiségű pszichoanalitikus valamint pszichiátriai szakirodalom alapján az Amerikai Pszichiátriai Társaság rendezte és vette fel pontosan rendszerezett, meghatározott tünetkritériumokkal a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyvébe (DSM III). Ezt követően került be a nemzetközi betegségosztályozási rendszerbe, valamint ezt követően kezdték használni pontosabban meghatározott értelmében a klinikai diagnosztikai gyakorlatban.

Meghatározása:

A BPD főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar, mely főként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztető (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenő) tünetek szélsőséges módon változékony megjelenéséből áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak.

A lakosság 2-3%-át teszi ki így a személyiségzavar típusok között a leggyakoribb személyiségzavar. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a borderline személyiségzavar kezelése a legbonyolultabb feladat, amivel egy szakember (pszichológus/pszichiáter) munkája során találkozhat. Ritkábban magyarul határeseti személyiségzavar-nak is nevezik.

ja, a lakosság hány százaléka építész?

http://territoiredessens.blogspot.com/

http://territoiredessens.blogspot.com/

hát ezek mindig meglepnek!

folyamatosan nagyonjók vannak fenn!!!!!

nézzétek itt a két uj kedvencem, ha még akartok menjetek a territoriedessens-re!

ez már azért nagyon durva!!

szóval hogy hollandiába ilyen juh hodájokat építsenek az azért már mindennek a teteje!!! komolyan ki vagyok készülve... és be is költöznék bármelyikbe!

holland birka vagyok! holland birka vagyok!...