2010. október 31.

The Choreography of Urban Arrival

a minap arról beszélgettünk, milyen nyomasztó ferihegyről vendégeket hozni budapestre. hát 1-2 nap telt el mikre megjelent a polis blogon az alábbi cikk...



http://www.thepolisblog.org/2010/10/choreography-of-urban-arrival.html

Often the first introduction to a new city is framed by the windows of cars, buses, and trains on the journey downtown from the airport. It is in this interstitial space that one can scan the removed urban environment which they are entering and feel the nascent metropolitan buzz gradually build into full delirium as they reach the centre of the city. During the changes between modes of transport, from ground level bus, to elevated train, to subterranean metro, urban dwellers carve out their first impressions of a new city. The photographs that follow document one trip, through a series of visual reflections, from Budapest Ferihegy International Airport to Batthyány tér metro station on the West bank of the Danube.














BRACKET [goes soft] : Call for Submissions



Issue #2 is ready for your submissions!

Bracket 2 invites the submission of critical articles and unpublished design projects that investigate physical and virtual soft systems, as they pertain to infrastructure, ecologies, landscapes, environments, and networks. In an era of declared crises—economic, ecological and climatic amongst others– the notion of soft systems has gained increasing traction as a counterpoint to permanent, static and hard systems. Click here to read the entire brief, submission requirements, schedule, and jury bios.

The first issue, BRACKET [on farming], will be released this Fall. Stay tuned for launch parties in Los Angeles, Houston and Toronto in October/November, and pre-order your copy now on Amazon.

Katasztrófák várnak a városokra

A katasztrófák - árvizek, földrengések, betegségek - egyre inkább a nagyvárosi lakosokat sújtják, akiknek száma a történelem folyamán először elérte a világ lakosságának mintegy felét, 3,495 milliárd főt - hangzott el egy Vöröskereszt által szervezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen szerdán.



A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) minden évben kiadja a katasztrófa-világjelentést. Ennek legújabb, 2010-es számának megjelenése, valamint a katasztrófa-kockázat csökkentésének nemzetközi napja alkalmából az IFRC Európa Zóna irodája és a Magyar Vöröskereszt Elveszve a városban: új sebezhetőségek az új Európában címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett Budapesten.

A 2010-es jelentést Slobodanka Curic, az IFRC Európa Zóna iroda katasztrófakezelési koordinátora mutatta be, különös tekintettel a városi kockázatokra és az éghajlatváltozásra. Általános megállapításként elmondta, hogy nem állnak elegendően részletes adatbázisok a segélyszervezetek rendelkezésére a városi katasztrófákra vonatkozóan. Léteznek ugyan átfogó biztosítótársasági adatok, ezek azonban csak a gazdasági károkat mutatják ki, és nem érintik azt, hogy az emberekkel, különösen a legsérülékenyebb csoportokkal mi történt. Mint aláhúzta, a segélyszervezetek számára is újdonság, hogy világszerte egyre inkább városi problémákkal kell foglalkozniuk a vidékiek helyett.

A szakértő előadásában kiemelte, hogy napjainkban már 3,495 milliárd ember él nagyvárosokban, ezen belül 2,57 milliárdan kis vagy közepes jövedelmű országokban. Közlése szerint míg 1950-ben még csak 75 legalább egymilliós város volt, addig 2008-ban már 431.

A városiasodás előrehaladtával a katasztrófaveszélyek is "urbanizálódtak" - hangsúlyozta Curic. Elmondása szerint a legtöbb halálesetet okozó városi katasztrófa a földrengés, a legtöbb embert - évi átlagban 99 milliót - viszont az árvizek érintenek. Szintén nagy problémát jelent a szegénynegyedek kialakulása, amelyekben napjainkban világszerte mintegy egymilliárdan élnek, számuk azonban 2020-ra elérheti az 1,4 milliárd főt. Indiában és Afrikában ráadásul több százezer embert érintenek a többek között városszépítési programok keretében megvalósuló szegénynegyed-felszámolások: a szakértő szerint a kitelepített emberek új lakóhelyükön jellemzően még sérülékenyebbé válnak.

Curic leszögezte, hogy a jó városvezetés ugyanakkor hatékonyan tompíthatja a katasztrófák hatását. Japánban például a földmozgások ellen nagyon jól védekeznek, a 2007-es földrengésben mindössze hét ember halt meg, jóllehet a gazdasági kár elérte a 12,5 milliárd dollárt. Európában 2007-ben 65 városi katasztrófát regisztráltak, jellemző módon ugyanakkor a globális statisztikákkal összevetve a gazdasági kár 27 százaléka, míg a haláleseteknek csupán 1 százaléka esett a földrészre.

Részletesen beszélt a koordinátor a klímaváltozás hatásairól. A Vöröskereszt jelentésében 37 afrikai tengerparti nagyváros kitettségét elemezve megállapította, hogy akár a lakosok fele is elhagyni kényszerülhet otthonát a várható tengerszint-emelkedés következtében. A vizsgált városok mindegyike legalább egymillió lakosú.

A szakértő elmondása szerint már a Vöröskereszt 52 európai és közép-ázsiai országot lefedő budapesti irodájában is közvetlenül érzékelhető az éghajlatváltozás hatása. Míg a korábbi években átlagosan 12-13 katasztrófánál kellett segítséget nyújtaniuk a térségben, addig idén már mostanáig 23 esetben került erre sor. Ezek többsége árvíz volt.

Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke bevezető előadásában arra intett mindenkit, hogy gondolkodjon el azon, hány hely van Európában, különösen pedig Kelet-Európában, ahol bármikor bekövetkezhet a kolontárihoz hasonló iszapkatasztrófa. "És mi történt volna akkor, ha nem egy olyan aránylag kis település, mint Kolontár, hanem egy nagyváros közelében következik be a szerencsétlenség? A Haitin és Pakisztánban történtek megmutatták, milyen következményei vannak, ha sűrűn lakott területen történik földrengés vagy árvíz" - fejtette ki. Közölte, hogy eddig már több mint 650 ezer hívás vagy sms érkezett az 1749-es segélyvonalra az iszapömlés károsultjainak megsegítésére.

Post Traumatic Urbanism


Urban trauma describes a condition where conflict or catastrophe has disrupted and damaged not only the physical environment and infrastructure of a city, but also the social and cultural networks. Cities experiencing trauma dominate the daily news. Images of blasted buildings, or events such as Hurricane Katrina exemplify the sense of ‘immediate impact’. But how is this trauma to be understood in its aftermath, and in urban terms? What is the response of the discipline to the post-traumatic condition? On the one hand, one can try to restore and recover everything that has passed, or otherwise see the post-traumatic city as a resilient space poised on the cusp of new potentialities. While repair and reconstruction are automatic reflexes, the knowledge and practices of the disciplines need to be imbued with a deeper understanding of the effect of trauma on cities and their contingent realities. This issue will pursue this latter approach, using examples of post-traumatic urban conditions to rethink the agency of architecture and urbanism in the contemporary world. Post-traumatic urbanism demands of architects the mobilisation of skills, criticality and creativity in contexts in which they are not familiar. The post-traumatic is no longer the exception; it is the global condition.

2010. október 28.

heuréka!



Bibo István, elit és szociális érzék című esszéjében találtam ezt a bekezdész ami kb az egész dla kutatásom alapát rendbe teszi, ugy érzem pontosan ezt akartam mondani bevezetés képp!!!


"Ha megvizsgáljuk az elit szociális feladatairól szóló közfelfogást, akkor már az első látásra észre kell vennünk, hogy az sem eliten, sem szociális érzéken nem ugyanazt érti, mint amit fentebb rövid, de elvileg végiggondolt megfogalmazásban elitnek és szociális érzéknek neveztünk. A közfelfogás, midőn a társadalmi elit szociális érzékéről van szó, elit alatt nem a társadalom legértékesebbjeit, hanem egyszerűen azokat érti, akik adott társadalmi rendünkben társadalmi helyzetük alapján magától értetődően a társadalom vezető rétegéhez tartoznak. Szociális érzéken pedig ugyanez a közfelfogás nem a közösség rendje, élete és érdekei iránti érzéket, a helyes társadalmi cselekvésre, a társadalmi cselekvés {1-224.} helyes összehangolására, a társadalmi rendet, harmóniát és igazságosságot sértő jelenségek észrevételére való képességet, a közösségi példaadásra, áldozathozatalra és szerepvállalásra való készséget, röviden és egyszerűen: nem társas érzéket, hanem ennél lényegesen szűkebb jelenséget ért. A szociális érzék e közfelfogás szerint nem az egész közösséggel, hanem mindenekelőtt a társadalmi lehetőségek eloszlásában hátrányos helyzetbe, legalulra került vagy legalábbis konkrét helyzetben alattunk levő, „nyomorgó”, „ínséges”, „szegény”, „alacsony sorsú” egyénekkel szemben megnyilvánuló érzés."


2010. október 16.

cricket trailer jee

Let your imagination take you in a whole new direction with a flexible, efficient, environmentally thoughtful and fun Cricket Trailer. This camping revolution is designed for outdoor adventurers who want to explore uncharted territory in a stylish and functional fashion. Every Cricket is built to order because we don’t want to sell you what you don’t want or need. You make a set of decisions. We build it and get it to you. How do you want your Cricket?

hát valami ilyesmire gondoltam amikor a katasztrófa pavilot elkezdtem csinálni!
szuperlike!!

http://crickettrailer.com 







2010. október 13.

ligno novum faipari szakkiállítás

szuper fotók Pataki Attila kollegától!!





2010. október 12.

Scott Jarrett


nemtudom pontossan hogy miért is de nagyon tetszik ez  a csávó is mármint amit csinál, kicsit bencére is emlékeztet aki megsétáltatta a léceket... mindenesetre ha valami utazni indul abbol mindíg érdekes dolgok születnek legyen az akár egy szakadt matrac is. még nem tudom hogy hova de ez nagyon passzol valahova...
alább az utazó matracok linkje



http://scottjarrett.org/artwork/1331897_untitled_mattress_4.html