A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) minden évben kiadja a katasztrófa-világjelentést. Ennek legújabb, 2010-es számának megjelenése, valamint a katasztrófa-kockázat csökkentésének nemzetközi napja alkalmából az IFRC Európa Zóna irodája és a Magyar Vöröskereszt Elveszve a városban: új sebezhetőségek az új Európában címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett Budapesten.
A 2010-es jelentést Slobodanka Curic, az IFRC Európa Zóna iroda katasztrófakezelési koordinátora mutatta be, különös tekintettel a városi kockázatokra és az éghajlatváltozásra. Általános megállapításként elmondta, hogy nem állnak elegendően részletes adatbázisok a segélyszervezetek rendelkezésére a városi katasztrófákra vonatkozóan. Léteznek ugyan átfogó biztosítótársasági adatok, ezek azonban csak a gazdasági károkat mutatják ki, és nem érintik azt, hogy az emberekkel, különösen a legsérülékenyebb csoportokkal mi történt. Mint aláhúzta, a segélyszervezetek számára is újdonság, hogy világszerte egyre inkább városi problémákkal kell foglalkozniuk a vidékiek helyett.
A szakértő előadásában kiemelte, hogy napjainkban már 3,495 milliárd ember él nagyvárosokban, ezen belül 2,57 milliárdan kis vagy közepes jövedelmű országokban. Közlése szerint míg 1950-ben még csak 75 legalább egymilliós város volt, addig 2008-ban már 431.
A városiasodás előrehaladtával a katasztrófaveszélyek is "urbanizálódtak" - hangsúlyozta Curic. Elmondása szerint a legtöbb halálesetet okozó városi katasztrófa a földrengés, a legtöbb embert - évi átlagban 99 milliót - viszont az árvizek érintenek. Szintén nagy problémát jelent a szegénynegyedek kialakulása, amelyekben napjainkban világszerte mintegy egymilliárdan élnek, számuk azonban 2020-ra elérheti az 1,4 milliárd főt. Indiában és Afrikában ráadásul több százezer embert érintenek a többek között városszépítési programok keretében megvalósuló szegénynegyed-felszámolások: a szakértő szerint a kitelepített emberek új lakóhelyükön jellemzően még sérülékenyebbé válnak.
Curic leszögezte, hogy a jó városvezetés ugyanakkor hatékonyan tompíthatja a katasztrófák hatását. Japánban például a földmozgások ellen nagyon jól védekeznek, a 2007-es földrengésben mindössze hét ember halt meg, jóllehet a gazdasági kár elérte a 12,5 milliárd dollárt. Európában 2007-ben 65 városi katasztrófát regisztráltak, jellemző módon ugyanakkor a globális statisztikákkal összevetve a gazdasági kár 27 százaléka, míg a haláleseteknek csupán 1 százaléka esett a földrészre.
Részletesen beszélt a koordinátor a klímaváltozás hatásairól. A Vöröskereszt jelentésében 37 afrikai tengerparti nagyváros kitettségét elemezve megállapította, hogy akár a lakosok fele is elhagyni kényszerülhet otthonát a várható tengerszint-emelkedés következtében. A vizsgált városok mindegyike legalább egymillió lakosú.
A szakértő elmondása szerint már a Vöröskereszt 52 európai és közép-ázsiai országot lefedő budapesti irodájában is közvetlenül érzékelhető az éghajlatváltozás hatása. Míg a korábbi években átlagosan 12-13 katasztrófánál kellett segítséget nyújtaniuk a térségben, addig idén már mostanáig 23 esetben került erre sor. Ezek többsége árvíz volt.
Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke bevezető előadásában arra intett mindenkit, hogy gondolkodjon el azon, hány hely van Európában, különösen pedig Kelet-Európában, ahol bármikor bekövetkezhet a kolontárihoz hasonló iszapkatasztrófa. "És mi történt volna akkor, ha nem egy olyan aránylag kis település, mint Kolontár, hanem egy nagyváros közelében következik be a szerencsétlenség? A Haitin és Pakisztánban történtek megmutatták, milyen következményei vannak, ha sűrűn lakott területen történik földrengés vagy árvíz" - fejtette ki. Közölte, hogy eddig már több mint 650 ezer hívás vagy sms érkezett az 1749-es segélyvonalra az iszapömlés károsultjainak megsegítésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése