itt a dla témavázlatom.
ha valaki hiányolta eddig a hosszabb írásokat akkor most az olvashat! ráadásul helyesírás javítva!
Összegyűjtöttem három számomra nagyon fontos jelenséget, amely szerintem elég jól körülírja, hogy mivel és hogyan szeretnék a DLA program keretében foglalkozni. Ez a szöveg még persze nem egy koherens leírás és az angol fordítások is helyenként döcögnek, de szerintem jól érzékeltetik az érdeklődés és a tenniakarás irányát! Még szebben látható, ha ellátogatsz a honlapokra.
1.
Rural studio
http://www.cadc.auburn.edu/rural-studio/
Samuel Mockbee and an architecture of decency / Samuel Mockbee és egy építészet illendőségből és tisztelettudásból.
...Mockbee a 90es évek elején Alabamában, Hale megyében, az egyesült államok egyik leggyünyörűbb környezeti adottságokkal rendelkező, de egyben legszegényebb térségében indított el egy építészeti stúdiumot, a ’rural’ vagy vidéki stúdiót. A programot az Auburn University építész tanszéke hagyta jóvá és támogatta 17 éven keresztül... A kezdeményezés különleges tapasztalatokkal szolgál, melyek integrálhatók és kiválóan felhasználhatók a jelenlegi magyar és akár középkelet-európai helyzetben, hogy csak a közvetlen és befogható területekről beszéljünk!
...Mockbee studiója olyan korban született, mikor az amerikai építészet gyakorlatilag teljesen elfordult a szociális és társadalmi szerződés által diktált felvetésektől, problémáktól, és teljesen belefeletkezett a stílus, a design és a divat problematikájába.
...Ilyen környezetben döntöttek úgy, hogy elindítanak egy olyan építészeti programot, amelyben a design és a konstrució, azaz a szerkezet egyszerű szerény, ugyanakkor mégis innovatív építészetet eredményez a legszegényebbek számára.
Hitük szerint, az építészetnek és az építésznek két feladata van. Az egyik, hogy az építész szakmának etikai felelőssége segíteni abban, hogy a szegény rétegek életkötülményei épített környezet tágabb értelemben vett lakókörnyezete fejlődjön, vagy legalább elérjen egy megfelelő, kívánatos szintet. A másik, hogy meg kell felelni annak a kihívásnak, mely felelős válaszokat kíván a szociális környezetek javítása érdekében.
Mockbee szerint ez a terepmunka és tapasztalás átformálja a hallgatók gondolkodását, s ahogy ő fogalmazza, „itt megszületik az első intim tapasztalás a szegénységről”. Ezzel párhozamosan, 18-25 év közötti hallgatók, például arról nyilatkoznak, hogy a stúdióban megtanulták, hogy a gazdasági nyomor, vagy szegénység nem feltétlenül jelenti az értékek szegénységét, de kétségtelenül a születéssel megkapott tény azok számára akik ebben a környezetben élnek.
A weblapon jelenleg a bejelentkezéskor ez olvasható:
A rurál stúdió egy egyetemi program, melyet az Auburn egyetem építész tanszéke hozott létre. A rurál stúdió 17 éven keresztül Hale megyében, Alabamában működött. Elkötelezetten és hittel dolgozunk az emberekkel az emberekért és a HELYért, és hosszútávú felelősséget vállalunk a munkáért, amivel dolgokat létrehoztunk, legyenek azok akár jók vagy rosszak, sikeresek vagy sikertelenek!
Minden projekt ami ezen a weblapon látható 18-25 éves hallgatók tervei alapján és az ő kétkezi munkájukkal valósult meg.
Minden megvalósult munka 100%-ban pályázati pénzekből, és olyan emberek támogatásából épült mint Te!
Reméljük a rurál stúdió pozitív kritikájává tud válni annak, ahogy tanítunk, termelünk és építészetet művelünk!
A rural stúdió egy regisztrált márka, mely az Auburn egyetem kizárólagos tulajdona.
2.
Polis blog
Dr David Sanderson az Oxford Brooks University Építész tanszékén működő a ’Fejlődés és vészhelyzet gyakorlata’ nevet viselő kutatóintézet igazgatója, a haitii katasztrófa kapcsán, a Guardian.co.uk internetes újságban, „ az építészek gyakran az utolsók akikre katasztrófa esetén szükségünk van” címmel jelentetett meg több oldalas cikket.
A cikk arról szól, hogy miért alkalmatlanok a rehabilitációra azok a javaslatok melyeket általában az építészek a katasztrófahelyzetek megoldására tesznek, legyenek ezek akár humanitárius vagy természeti jellegűek. Az indokok között többek között az építészek hiúsága és exibicionizmusa, valamit a hely, a helyszín ismeretlensége szerepel. Azt is az építészek szemére veti, hogy jellemzően divatos példákkal foglalkoznak, illetve részvételük a katasztrófahelyzetek kezelésében nem folytonos és így nem is lehet konzekvens.
De legfőbb problémának az építészet és az építészek humán érdeklődésének hiányát tartja.
Úgy véli az építészet ma is sokkal inkább az épületekre és az ok létrehozására, semmint az emberekre koncentrál.
Ezt a humán kapcsolódást hiányolja leginkább.
A cikkre egy másik, számomra roppant hiteles internetes orgánum reagált, mely szintén egy egyetemi szerveződésből nőtte ki magát. Ez a ’polis blog’ ami folyamatosan gyűjti és publikálja a legtágabb értelemben vett város(közösség) és a városi humán szövettel kapcsolatos építészeti víziókat, teóriákat, legújabb eredményeket.
A ’polis blog’ igyekszik cáfolni a felvetéseket, miközben azok jogos részeinek magyarázatára is törekszik, s a felsorolt problémák egyik fő okának az oktatást jelöli meg az amerikai egyetemeken, kihangsúlyozva természetesen hogy ez nem lehet az egyetlen oka a felvázolt hiányosságoknak. A további fejtegetések a finanszírozásról, a projektek léptékéről, a döntéshozók felelősségvállalásáról szólnak, amik szintén érdekes és fontos szempontok.
Ami szá,momra azonban a legfontosabb hogy a legkomolyabb elméleti és gyakorlati szinteken téma a szegénység, téma a számukra biztosítandó élettér, környezet minősége. Fontos jelenség ez, amiről érdemes tályékozódni, tudatosan csatlakozni és a szerzett tapasztalatok birtokában érdemben hozzászólni. Magyarországon, mint számos más helyen a világban komoly lehetőség van arra, hogy ebben a témában elmerülve, olyan felvetéseket, vagy akár válaszokat adjunk, melyek segítik saját kérdéseink megértését, és jó példával szolgálhatnak mások számára is!
3.
Habitat for humanity
A ’Habitat for humanity’ magyarországi szervezettel rendelkezik! A Fugában szervezett minikonferencián, mely a katasztrófa építészettel foglalkozott, a Habitat magyarországi vezetője beszélt a hazai tapasztalataikról és munkájukról. Megdöbbentő dolgok hangzottak el, többek között arról, hogy milyen tevékenységet folytatnak Magyarországon és mennyi megvalósult projekttel büszkélkedhetnek. Számomra azonban az a felvetésük volt a legérdekesebb, melyben az építészeti szabályozás hazai formályáról beszélt. Elmondta, hogy a túlszabályozott rendszerek, melyek részben az EU szabványok gyakran értelmetlen adoptálásából is adódhatnak, mennyire ellehetetlenítik a szociális építési programokat, legyen szó akár lakó, akár közösségi építményekről. Elmondta, hogy szeretnének kidolgozni egy olyan javaslatot, mely bizonyos szociális indokoltság esetén megkönnyítheti az építési engedélyek beszerzését. A hosszadalmas procedúra ugyanis roppant költségessé teszi az építkezést. De nem csak maga az engedélyezési folyamat, hanem a szabályozásban foglaltak is, melyek betartása olyan drága ingatlanokat eredményez, melyek bekerülési költségük okán már eleve nem tudnak valós alternatívát kínálni.
Egy ilyen munkába ideálisan részt kellene vegyen egy egyetem, egy kutatóintézet, mely a lehetőségeket feltérképezi, elemzi és javaslatot tesz a lehetséges megoldásokra is.
A fenn felsorolt jelenségek példák arra ösztönöznek, hogy DLA témának olyan építészeti feladatot válasszak, amely a hirtelen jött vagy konstans szegénységben élők helyzetének javítására, épített környezetük jobbá tételére törekszik. Elképzelésem szerint létre lehetne hozni egy olyan kutatási tervet, mely az építészetet más szakterületekkel, disciplinákkal közösen kezelve javaslatokat tud tenni arra, hogy ezek a szegény közösségek, épített környezetükön keresztül vagy ezek segítségével épülhessenek, fejlődhessenek..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése